Tízéves a magyar mintára bevezetett japán 1%
2015. május 26. 
Megbabonázta 1999-ben Mitsuyuki Chibát, a Tokio közelében fekvő, közel félmilliós Ichikawa polgármesterét egy Magyarországról szóló dokumentumfilm. Ebben elmondták, hogy a kilencvenes évek elején a magyar döntéshozóknak szembe kellett nézniük a szocializmus örökségével: a civil szektor kezdetlegességével és az egyház-finanszírozás nehézségeivel. Erre válaszul alkották meg az 1%-os törvényt, mely értelmében 1997 tavaszától az adó 1%-a felajánlható kiemelt közintézményeknek, nonprofit szervezeteknek, 1998-tól pedig további 1% az egyházaknak, vagy az éves adótörvényben megnevezett állami alap számára.
Mitsuyuki Chiba megszólítva érezte magát: ugyanis eltökélten próbálta erősíteni városában a civilszervezeteket és a helyi közösséget. Elképzeléseihez pénzügyileg stabil non-profit szektorra volt szükség. Mivel a kilencvenes évek végi Ichikawa pénzügyi helyzete nem volt elég szilárd, így Chiba nem érezte felhatalmazva magát arra, hogy önhatalmúlag átszabja a közösségi szolgáltatások finanszírozását.
Az 1% rendszerét magyarázó ábra
Forrás: http://www.govint.org
Az 1%-os rendszer okos megoldást jelentett erre a dilemmára: a közösség tagjai dönthetnek, hogy mely civilszervezetet támogatják, ezáltal elkötelezettebbé válhatnak a városi közügyek iránt. A szervezetek pedig olyan szolgáltatásokat tudnak így megvalósítani, melyeket a város egyébként nem tudott volna elegendő összeggel támogatni.
A magyar rendszer adaptált változatát 2004-es rendeletben írták le, és 2005-től lehetett felajánlani az adó 1%-ot. A helyi adófizetők mellett a helyi adóval nem rendelkező, de az ichikawai non-profit szervezetekben önkéntesként aktívan tevékenykedő lakosok is megjelölhették azt a legfeljebb három szervezetet, melyet támogatnának. Ennek oka az volt, hogy sok esetben a hét öt napját a japán fővárosban töltő dolgozók sokkal kevésbé láttak rá a helyi közösségek működésére, míg a helyi szervezetekben leginkább az önálló keresettel nem bíró anyukák önkénteskedtek.
Az ichikawai kulturális gyermekszervezet minicity rendezvénnyel kampányol az 1%-ért. 2014-ben 550 000 jent ajánlottak fel nekik a helyi lakosok.
A szervezetek minden év első hónapjában pályázhatnak jogosultságra, melynek elbírálója négy akadémiai szakértőből és három, non-profitoknál szerzett önkéntes tapasztalattal rendelkező lakosból álló bizottság. Kritérium például, hogy a szervezet a jelentkezést megelőző több mint egy évben folyamatosan tevékeny legyen és rendelkezzen a városban aktívan működő irodával, illetve hogy se vallási, se politikai ügyekben ne köteleződjön el. A jogosultak listáját minden év júniusában teszik közzé. További szabályozás, hogy egy szervezet a teljes működési költségének legfeljebb 50%-át kaphatja meg az 1%-os felajánlásokból.
A lassan tíz éve működő rendszer egyre több ichikawa-it szólít meg: míg 2005-ben csupán ötezren rendelkeztek adójuk 1%-áról, addig 2013-ban több mint 7300-an – ám a 230 000 adófizetőhöz viszonyítva ez még nagyon alacsony szám.
Azóta Chiba leköszönt a polgármesteri tisztségről, az új vezető pedig bizonyos tekintetben újragondolja az 1%-os rendszert: például a működési költség rendkívül magas a felajánlott 1%-okhoz viszonyítva (például a szervezeteket bemutató kiadvány 5 millió jenbe kerül); illetve gondolkoznak azon is, hogy a helyi adó több mint 1%-át lehessen ilyen módon a kiválasztott szervezethez eljuttatni.
Több polgármester követte Chiba példáját: azóta nyolc város és Aichi megye adaptálta ezt a rendszert. Először 2009-ben gyűltek össze a városvezetők, hogy a tapasztalatok alapján fejlesszék saját szabályozásukat. Azóta ezt a találkozót minden évben megrendezik, legutóbb 2014 szeptemberében Osakában gyűltek össze.